2025. 05. 02. Kalandos világunk - Ismét első hely

Volt egy fakatona (film)

A Mecsek legendás tölgye (Tripammer fa) (film)

Azért jelentkeztünk erre a versenyre, mert az iskola címvédőként jelentkezhetett, hiszen minden alkalommal az iskola hódította el a trófeát. Kívülről egyszerűnek, bohókásnak és könnyűnek tűnt ez a verseny. Ez korán kiderült, hogy egyáltalán nem így van.
Az első feladat egy cégér készítése volt. A legnagyobb ellenfelünk az idő volt: nehéz volt összeszervezni három embert. A cégérünkön három ember lógott utalva a Fababák névre. A három baba bennünket jelképezett. A figurákat kézilabdás mezbe, dzsúdóruhába és sváb népviseletbe öltöztettük. A következő feladat egy szófelhő készítése volt. Nekünk az elsőnek az alkalmazás jutott az eszünkbe, de itt kézzel kellett  csinálni. A hegedűt választottuk, mert az fából készül és egy nagyon érdekes és szép hangszer. Bábozásnál a főszerepben Tripammer erdész volt, akit megmentett egy nagy fa a vadkantól. A bábozás jól sikerült, kint játszottuk a felét hárman és a teremben vettük fel a történet második felét. A memóriánál a fát és a levelét kellett lerajzolni, ebből sokat tanultunk. A zenélést az osztállyal állítottuk össze, közösen fával zenéltünk és énekeltünk. A varázskaput Sziringa néni segített nekünk: venyigéből fontunk és csináltunk rá szimbólumokat. Hurrá! Bejutottunk a döntőbe. Kompetenciát írtunk, amikor Kriszta néni bejött, és elmondta nekünk, hogy bejutottunk. Nagyon örültünk.  A döntőben 4 csapat volt. Első feladatunk Kahoot volt az Uhukból. Második feladat matekos volt Majd memóriáztunk, lyukas szöveget töltöttünk ki és végül varázserdőt rajzoltunk.
Trábert Kata 6.

Szeptemberben megkeresett Kriszta néni minket, hogy szeretnénk-e jelentkezni a Kalandos világunk vetélkedőre. Három fős csapatok indulhatnak, és így esett a választás ránk (Kata, Eliza, Zselyke). Mi gondolkodás nélkül igent mondtunk. Nekem azért tetszik ez a vetélkedő mert én nagyon szeretek kreatívkodni. Így izgatottan vártam az első feladatot. A versenyről én már sokat halottam, mert a nővérem is benne volt a csapatban már kétszer is. Legelőször a csapatnevet kellett kitalálni. Az idei verseny a fáról szólt, ezért a Fababa névre esett a választásunk. Aztán megkaptuk azelső feladatot, amihez készítettük a csapatlogónkat, ami egy cégér volt. A legnagyobb ellenfelünk az idő volt. A legnehezebb és egyben legutolsó feladat a varázskapu volt. Annál a feladatnál a kigondolás is sok idő volt, de miután kigondoltuk már gőzerővel készítettük is a kaput. Meglepő, de megvalósítani egyszerűbb volt, mint kigondolni (Köszönet Sziringa néninek). Ami a legjobban tetszett az a bábozás fakanálból bábok készítése volt. Miután kész lett az összes feladat már csak vártuk, hogy bejutottunk-e a döntőbe. Aztán jött a döntő napja. Úgy mentünk oda, hogy meg kell nyernünk, mert előttünk három csapat is megnyerte az iskolánkból. Nagyon jól szórakoztunk a döntő alatt, mikor kész lettünk már csak vártuk az eredményt. Elmondták a negyedik helyezettet, akkor már úgy voltunk, hogy legalább nem utolsók vagyunk. Aztán jött a harmadik helyezett. Azok se mi voltunk. Akkor már nagyon- nagyon izgultunk , hogy meg legyen az első hely. Végül kimondták a második helyezettet és ott el sem hittük, hogy megnyertünk. Megnyertük és közben szerintem nagyon jól is szórakoztunk és ez a lényeg, megérte ez a sok belefektetett energia és idő. Nagyon köszönjük a segítséget Kriszta néninek, Sziringa néninek, Dénes bácsinak és a szülőknek.
Horváth Zselyke 6.

Egyik nap Kriszta néni megkérdezte tőlünk, hogy van-e kedvünk részt venni egy versenyen. Mi megkérdeztük, hogy melyik ez a verseny. Amikor elmondta, nekem beugrott, hogy melyik versenyről van szó, mert a nővérem is részt vett rajta. Jó ötletnek tartottuk a lányokkal. A verseny online volt. Szerintem a legnehezebb feladatok voltak, az egyik egy olyan hegedűt kellett csinálni, amibe, a belsejébe egy szövegből kellett kiírni a legfontosabb szavakat és így jött ki valahogyan egy hegedű, azaz egy szófelhőt. A másik, meg amikor varázskaput kellett csinálni. Fogalmunk sem volt, hogy hogy lehet ezt megvalósítani, de Sziringa néni segítségével megcsináltuk egyik rajzórán az alapot hozzá, és utána Kriszta néni segítségével csináltunk rá kis szimbólumokat is. Nekem nagyon tetszett, amikor zenélni kellett, abba be is vettük az egész osztályt is. Meg az, amikor bábozni kellett, mert a bábuk megvalósításához nem értettünk, de segített ebben is Sziringa néni, meg nagyon vicces is volt! Meg amikor cégért kellett csinálni. Amikor Kriszta néni mondta, hogy megyünk a döntőre nagyon örültünk! Tegnap tehát 2025. 05. 06- án mentünk Pécsre, útközben szereltük a cégérünket, mert szétesett, de megcsináltuk. A döntőn voltak feladatok nekem az összes tetszett kivéve a matekot. De mindent megugrottunk és meg is NYERTÜK már szerintem az ötödik éve, hogy mindig a Véméndi Általános Iskola hozza el az első helyezést! Remélem jövőre is lesz lehetőségünk menni, mert szerintem nagyon jó csapatot kaptam és nagyon tetszett!
Szippl Eliza 6.

jquery lightbox codeby VisualLightBox.com v6.1